Faj (madár):Tarajos íbisz (Nipponia nippon)
Folyóirat:Globális ökológia és természetvédelem
Absztrakt:
Az Allee hatások, amelyeket a komponensek alkalmassága és a népsűrűség (vagy méret) közötti pozitív összefüggésként határoznak meg, fontos szerepet játszanak a kis vagy alacsony sűrűségű populációk dinamikájában. A visszatelepítés széles körben alkalmazott eszközzé vált a biológiai sokféleség folyamatos csökkenésével. Mivel a visszatelepített populációk kezdetben kicsik, az Allee-hatások általában akkor jelentkeznek, amikor egy faj új élőhelyet kolonizál. Ritka azonban az újratelepített populációkban ható pozitív sűrűségfüggőség közvetlen bizonyítéka. Annak érdekében, hogy megértsük az Allee-hatások szerepét az újratelepített fajok kibocsátás utáni populációdinamikájának szabályozásában, idősoros adatokat elemeztünk, amelyeket a kínai Shaanxi tartományban (Ningshan és Qianyang megyék) a visszatelepített tarajos íbisz (Nipponia nippon) két, térben elszigetelt populációjából gyűjtöttünk. . Megvizsgáltuk a populáció mérete és (1) a túlélési és szaporodási ráták, (2) az egy főre jutó populációnövekedési ráták közötti lehetséges összefüggéseket az Allee hatások meglétére az újratelepített íbiszpopulációkban. Az eredmények azt mutatták, hogy a komponens Allee hatások egyidejű előfordulása a túlélésben és a szaporodásban kimutatható, míg a felnőtt túlélés és az egy nőstény szaporodási valószínűségének csökkenése demográfiai Allee hatáshoz vezetett a Qianyang ibis populációban, ami hozzájárulhatott a populáció csökkenéséhez. . Ezzel párhuzamosan bemutatásra került a mate-limitation és a predation, mint az Allee hatások lehetséges kiváltó mechanizmusai. Eredményeink bizonyítékot szolgáltattak az Allee többszörös hatásáról az újratelepített populációkban, és olyan védelmi kezelési stratégiákat javasoltak, amelyek az Allee hatások kiküszöbölésére vagy erősségének csökkentésére irányultak a veszélyeztetett fajok jövőbeni újratelepítése során, beleértve nagyszámú egyed szabadon engedését, táplálékkiegészítést és a ragadozók elleni védekezést.
A KIADVÁNY ELÉRHETŐ:
https://doi.org/10.1016/j.gecco.2022.e02103
