publikációk_img

A sebezhető kifejlett kínai kócsagok (Egretta eulophotes) vándorlása és telelése GPS-követés alapján.

kiadványok

írta Zhijun Huang, Xiaoping Zhou, Wenzhen Fang, Xiaolin Chen

A sebezhető kifejlett kínai kócsagok (Egretta eulophotes) vándorlása és telelése GPS-követés alapján.

írta Zhijun Huang, Xiaoping Zhou, Wenzhen Fang, Xiaolin Chen

Faj (madár):Kínai kócsag (Egretta eulophotata)

Folyóirat:Madárkutatás

Absztrakt:

A vándorló madarak követelményeinek ismerete kritikus fontosságú a veszélyeztetett vándorló fajokra vonatkozó védelmi tervek kidolgozásához. A tanulmány célja a kifejlett kínai kócsagok (Egretta eulophotata) vonulási útvonalainak, telelőterületeinek, élőhelyhasználatának és elhullásának meghatározása volt. Hatvan kifejlett kínai kócsagot (31 nőstény és 29 hím) követtek nyomon a kínai Dalianban található lakatlan tengeri költőszigeten GPS-műholdas adók segítségével. Az elemzéshez 2019 júniusa és 2020 augusztusa között 2 órás időközönként rögzített GPS-helyeket használtunk. Összesen 44, illetve 17 nyomon követett imágó fejezte be az őszi, illetve a tavaszi vonulását. Az őszi vonuláshoz képest a nyomon követett imágók változatosabb útvonalakat, több megállóhelyet, lassabb vonulási sebességet és hosszabb vonulási időt mutattak be tavasszal. Az eredmények azt mutatták, hogy a vándorló madarak viselkedési stratégiája eltérő volt a két vonulási évszakban. A nőstényeknél a tavaszi vándorlás és a leszállási idő szignifikánsan hosszabb volt, mint a hímeknél. Pozitív korreláció volt a tavaszi érkezés és a tavaszi indulás időpontja, valamint a tavaszi érkezés dátuma és a leszállás időtartama között. Ez a megállapítás arra utalt, hogy a költőhelyre korán érkezett kócsagok korán elhagyták a telelőterületet, és rövidebb ideig tartó tartózkodásuk volt. A kifejlett madarak vándorlása során előnyben részesítették az árapály-vizes élőhelyeket, az erdőket és az akvakultúrás tavakat. A telelő időszakban a felnőttek előnyben részesítették a tengeri szigeteket, az árapály-vizes élőhelyeket és az akvakultúrás tavakat. A kifejlett kínai kócsagok viszonylag alacsony túlélési arányt mutattak a legtöbb más gyakori ardeida fajhoz képest. Az akvakultúra-tavakban elhullott példányokat találtak, ami azt jelzi, hogy e veszélyeztetett faj halálának fő oka az emberi zavarás. Ezek az eredmények rávilágítottak a kócsagok és az ember által létrehozott akvakultúrás vizes élőhelyek közötti konfliktusok megoldásának fontosságára, valamint a természetes vizes élőhelyeken található árapály-síkságok és tengeri szigetek nemzetközi együttműködéssel történő védelmére. Eredményeink hozzájárultak a kifejlett kínai kócsagok eddig ismeretlen éves térbeli és időbeli vándorlási mintázataihoz, ezáltal fontos alapot adva e veszélyeztetett faj megőrzéséhez.