Faj (madár):Keleti gólya (Ciconia boyciana)
Folyóirat:Madárkutatás
Absztrakt:
Absztrakt A keleti gólya (Ciconia boyciana) a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) veszélyeztetett fajok vörös listáján a „veszélyeztetett” kategóriában szerepel, és Kínában az első kategóriájú nemzeti védett madárfajok közé tartozik. E faj szezonális mozgásának és vándorlásának megértése elősegíti a populáció előmozdítása érdekében a hatékony megőrzést. 27 keleti gólyafiókát jelöltünk meg a kínai Heilongjiang tartományban, a Sanjiang-síkságon lévő Xingkai-tónál, GPS-követés segítségével követtük őket 2014–2017 és 2019–2022 között, és az ArcGIS térelemző funkciójával megerősítettük részletes vándorlási útvonalukat. 10.7. Négy vonulási útvonalat fedeztünk fel az őszi vonulás során: egy közös hosszú távú vonulási útvonalat, amelyen a gólyák a Bohai-öböl partvonala mentén a Jangce folyó középső és alsó szakaszára vonultak át telelésre, egy rövid távú vonulási útvonalat, amelyen a gólyák a Bohai-öbölben és két másik vonulási útvonalon telelt át, amelyek során a gólyák átkeltek a Bohai-szoroson a Sárga-folyó körül, és Dél-Koreában teleltek át. Nem volt szignifikáns különbség a vonulási napok számában, a tartózkodási napokban, a vándorlási távolságokban, a megállások számában és a megállóhelyeken eltöltött napok átlagos számában az őszi és tavaszi vonulások között (P > 0,05). A gólyák azonban tavasszal lényegesen gyorsabban vándoroltak, mint ősszel (P = 0,03). Ugyanazok az egyedek nem mutattak nagyfokú ismétlődést a vonulási időzítésben és az útvonalválasztásban sem az őszi, sem a tavaszi vándorlás során. Még az ugyanabból a fészekből származó gólyák is jelentős eltéréseket mutattak az egyedek között a vonulási útvonalukban. Néhány fontos megállóhelyet azonosítottunk, különösen a Bohai Rim régióban és a Songnen-síkságon, és tovább vizsgáltuk a jelenlegi természetvédelmi állapotot ezen a két fontos helyen. Eredményeink összességében hozzájárulnak a veszélyeztetett keleti gólya éves vándorlásának, elterjedésének és védettségi állapotának megértéséhez, és tudományos alapot adnak a fajra vonatkozó védelmi döntésekhez és cselekvési tervek kidolgozásához.
A KIADVÁNY ELÉRHETŐ:
https://doi.org/10.1016/j.avrs.2023.100090