Faj (madár):Hattyúlúd (Anser cygnoides)
Folyóirat:Távérzékelés
Absztrakt:
Az élőhelyek nélkülözhetetlen teret biztosítanak a vándormadarak számára a túléléshez és a szaporodáshoz. Az éves ciklusszakaszokban előforduló potenciális élőhelyek és azok befolyásoló tényezőinek azonosítása elengedhetetlen a repülőút menti megőrzéshez. Ebben a vizsgálatban nyolc hattyúlúd (Anser cygnoides) műholdas nyomon követését kaptuk, amelyek a Poyang-tónál (28°57′4,2″, 116°21′53,36″) telelnek 2019 és 2020 között. A Maximum Entropy fajeloszlási modellt használva megvizsgáltuk a hattyúlibák lehetséges élőhely-eloszlása vonulási ciklusuk során. Elemeztük a különböző környezeti tényezők relatív hozzájárulását az élőhely-alkalmassághoz és a védelmi állapothoz a repülőút mentén minden lehetséges élőhely esetében. Eredményeink azt mutatják, hogy a hattyúlibák elsődleges telelőhelyei a Jangce folyó középső és alsó szakaszán találhatók. A megállóhelyek széles körben elterjedtek, főként a Bohai-peremen, a Sárga-folyó középső szakaszán és az északkeleti síkságon, és nyugat felé Belső-Mongóliáig és Mongóliáig terjedtek. A költőhelyek főként Belső-Mongóliában és Kelet-Mongóliában találhatók, míg néhányan Mongólia középső és nyugati részén találhatók elszórtan. A főbb környezeti tényezők hozzájárulási aránya költőhelyeken, megállóhelyeken és telelőhelyeken eltérő. A költőhelyet a lejtés, a magasság és a hőmérséklet befolyásolta. A lejtő, az emberi lábnyom-index és a hőmérséklet voltak a fő tényezők, amelyek befolyásolták a megállóhelyeket. A telelőhelyeket a földhasználat, a magasság és a csapadék határozza meg. Az élőhelyek védettségi állapota költőhelyeken 9,6%, telelőhelyeken 9,2%, megállóhelyeken 5,3%. Eredményeink tehát kritikusan nemzetközi értékelést adnak a kelet-ázsiai repülőút libafajai potenciális élőhelyvédelméről.
A KIADVÁNY ELÉRHETŐ:
https://doi.org/10.3390/rs14081899
